1. Csendet!
2. A könyveket legkésőbb a jelzett dátumig vissza kell juttatni!
3. A kauzalitás természetébe belekontárkodni szigorúan tilos!

Úúúk!

Üdvözlet a Könyvtárban!
Itt leírom, mi a véleményem az elolvasott könyvekről.

A kvantitatív és a kvalitatív értékelés párosítása:
1 - olvashatatlan
2 - nem ajánlom
3 - egynek jó volt
4 - ajánlom
5 - nagyon jó könyv
6 - Pablo! Genial!

Ha keresel valamit:
->KATALÓGUS<-

Banánt adnak

Geistwald
táblásjátékügyi szakblog
Körúti Kocsmák
Expedíció a Nagykörúton
Ahogy érzed
pozitív közösségi
Boholy
Egy kemény élet
Medvemenhely
árva medvék otthona
Zsombi
Okos ember
Geekz
Szex és erőszak

Médiatámogató

beszélget (1.szabály!)

  • Thészeusz: Ha már "karatélyozás", akkor viszont nem is nuncsaku, hanem "lundzsákó" volt :... (2018.09.13. 10:10) Andzsin-szan és én
  • Noname Watanabe: Azóta csak romlott a helyzet. A YA/vámpír/New Adult/erotikus nőipornó baromság... (2016.07.18. 14:53) A cukiság fasizmusa
  • Orosdy Dániel: Én csak annyit szeretnék, hogy ez az egyik legcsodálatosabb oldal az egész int... (2014.03.05. 07:57) Irodalomra várva

Itt veszek pólót

Geistwald

Körúti Kocsmák

Majd szólok, ha van valami!

Szvít hóm Csikágó

2007.02.27. 08:45 | picidzé | Szólj hozzá!

Címkék: budapest történelem magyarország kortárs békés pál palatinus kiadó


Békés Pál - Csikágó

Orhan Pamuk „Az új élet” c. könyve kezdődik valahogy úgy, hogy „Elolvastam egy könyvet és megváltoztatta az életemet.” (Hogy mi a vége, ne kérdezzétek, fogalmam sincs, szerintem rettenetes.) Szóval ha az életemet nem is, ez a könyv kicsit megváltoztatta azt, ahogy a lakóhelyemre nézek. Rottenbiller utca – Thököly út – Dózsa György út – Damjanich utca. Csikágó. Sznob budai gyerekként még ma is furcsa nekem, hogy itt lakom és ez után a könyv után kicsit másképp nézek az omladozó falakra, összevert piás nőkre, kocsmákra, kutyaszarra, a gyerekeikkel ocsmányul ordítozó anyákra (aki a szomszédban lakik, arra nem nézek másképpen, egyszer úgyis agyonverem egy lexikonnal). Meg úgy egyáltalán. Ha közhelyes, akkor is. Na.

A Csikágó lazán összefüggő történetekből áll amolyan helyi mítoszteremtő jelleggel. Különböző korokban felbukkannak ugyanazok a szereplők, koccannak egymás fel- és lemenőivel, mennek tovább és soha többet nem találkoznak - én valamiért nagyon szeretem az ilyesmit. Nagyjából végighaladnak a történetek a huszadik századon és olyanok, mint maga a Csikágó. Koszosak. Ugyanakkor van bennük valami torz romantika is. Már úgyis teljesen átmentem érzelgősbe, szóval kicsit olyan, mint az igazi Vadnyugatról olvasni. Magányos hős nélkül, de azért szájharmonika még a Csikágóban is akad.

Nekem nagyon tetszett. Jövőre pedig megnyerjük a Super Bowlt is. 

A bejegyzés trackback címe:

https://librarian.blog.hu/api/trackback/id/tr3340756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.