1. Csendet!
2. A könyveket legkésőbb a jelzett dátumig vissza kell juttatni!
3. A kauzalitás természetébe belekontárkodni szigorúan tilos!

Úúúk!

Üdvözlet a Könyvtárban!
Itt leírom, mi a véleményem az elolvasott könyvekről.

A kvantitatív és a kvalitatív értékelés párosítása:
1 - olvashatatlan
2 - nem ajánlom
3 - egynek jó volt
4 - ajánlom
5 - nagyon jó könyv
6 - Pablo! Genial!

Ha keresel valamit:
->KATALÓGUS<-

Banánt adnak

Geistwald
táblásjátékügyi szakblog
Körúti Kocsmák
Expedíció a Nagykörúton
Ahogy érzed
pozitív közösségi
Boholy
Egy kemény élet
Medvemenhely
árva medvék otthona
Zsombi
Okos ember
Geekz
Szex és erőszak

Médiatámogató

beszélget (1.szabály!)

  • Thészeusz: Ha már "karatélyozás", akkor viszont nem is nuncsaku, hanem "lundzsákó" volt :... (2018.09.13. 10:10) Andzsin-szan és én
  • Noname Watanabe: Azóta csak romlott a helyzet. A YA/vámpír/New Adult/erotikus nőipornó baromság... (2016.07.18. 14:53) A cukiság fasizmusa
  • Orosdy Dániel: Én csak annyit szeretnék, hogy ez az egyik legcsodálatosabb oldal az egész int... (2014.03.05. 07:57) Irodalomra várva

Itt veszek pólót

Geistwald

Körúti Kocsmák

Majd szólok, ha van valami!

Negyvenkettedik fejezet, melyben a Könyvtáros Testvér megint nem lesz író

2007.03.12. 16:07 | picidzé | 1 komment

Címkék: novella kortárs parti nagy lajos magvető kiadó



Parti Nagy Lajos - A fagyott kutya lába

Mindenkinek vannak álmai, melyeket jól-rosszul titkol, mert tudja, mennyire irreálisak. Nos, én időről időre úgy érzem, hogy írni szeretnék, sőt, író szeretnék lenni. Ilyenkor előbb-utóbb kezembe akad egy ilyen könyv, mint Parti Nagy Lajosé, ami ráébreszt, hogy nem leszek író, mert egész egyszerűen kevés vagyok hozzá. Nincs elég fantáziám, kitartásom, és a magyar nyelvet sem bírom olyan szinten, hogy akár próbálkozni is érdemes legyen.

Parti Nagy Lajos zseni. Tényleg. A fagyott kutya lába „az elmúlt tíz év novelláit tartalmazza”, ezek egyszerre hétköznapiak és borzasztó furcsák. Ha közönséges az alaphelyzet - villamosvezető nő panaszkodik, vagy kigyúrt gyerek habogja el ars poeticáját -, akkor a nyelvet facsarja ki PNL már-már olvashatatlanra, fényévekre kerül a szöveg az akadémia által jóváhagyott magyar nyelvtől, teletömve utalásokkal, kikacsintásokkal. A lárpúrlár általában számomra fogyaszthatatlannak bizonyul, én aztán nem megyek el absztrakt expresszionista kiállításra, de megkockáztatom, hogy csak az egymás után pakolt szavak miatt is érdemes elolvasni ezeket a novellákat, oda sem figyelve a jelentésükre. Ugyanakkor olyasmiről is ír a bácsi – hétköznapibb nyelven -, mely már önmagában is elég hihetetlen – legalábbis egy magamfajta átlagos promiszkuitással és életúttal bíró egyed számára, említsükmegpéldakéntkéremszépen a bányamosodás kommunáját a süketnéma sváb ikerpárral.

Életemben először a Zinterneten keresgéltem, mit írnak erről a kötetről mások. Nem teszek ilyet többet. Nem érdekelnek a kritikusok. Unalmas dolgokat írnak, tudatában vannak, hogy annyi tehetség szorult beléjük, mint belém, csak ők ezért meg vannak sértődve. Angelface állítólag nem lepődik meg már semmi ilyesmin, mióta gimnáziumi magyartanárja azt mondta egyszer, hogy Moby Dick a bálnaság apoteózisa.

Kedves gyerekek! Nem lesztek írók. Sem roxtárok. Jobb már most belenyugodni.


 

Ápdét: Okosan nem vettem észre, hogy a fehér alapon fehéret nem lehet elolvasni. A bejegyzés címe tehát:

Negyvenkettedik fejezet, melyben a Könyvtáros Testvér megint nem lesz író


A bejegyzés trackback címe:

https://librarian.blog.hu/api/trackback/id/tr245729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BrusYka 2007.03.13. 17:43:39

"Életemben először!"
Ez páratlan!