1. Csendet!
2. A könyveket legkésőbb a jelzett dátumig vissza kell juttatni!
3. A kauzalitás természetébe belekontárkodni szigorúan tilos!

Úúúk!

Üdvözlet a Könyvtárban!
Itt leírom, mi a véleményem az elolvasott könyvekről.

A kvantitatív és a kvalitatív értékelés párosítása:
1 - olvashatatlan
2 - nem ajánlom
3 - egynek jó volt
4 - ajánlom
5 - nagyon jó könyv
6 - Pablo! Genial!

Ha keresel valamit:
->KATALÓGUS<-

Banánt adnak

Geistwald
táblásjátékügyi szakblog
Körúti Kocsmák
Expedíció a Nagykörúton
Ahogy érzed
pozitív közösségi
Boholy
Egy kemény élet
Medvemenhely
árva medvék otthona
Zsombi
Okos ember
Geekz
Szex és erőszak

Médiatámogató

beszélget (1.szabály!)

  • Thészeusz: Ha már "karatélyozás", akkor viszont nem is nuncsaku, hanem "lundzsákó" volt :... (2018.09.13. 10:10) Andzsin-szan és én
  • Noname Watanabe: Azóta csak romlott a helyzet. A YA/vámpír/New Adult/erotikus nőipornó baromság... (2016.07.18. 14:53) A cukiság fasizmusa
  • Orosdy Dániel: Én csak annyit szeretnék, hogy ez az egyik legcsodálatosabb oldal az egész int... (2014.03.05. 07:57) Irodalomra várva

Itt veszek pólót

Geistwald

Körúti Kocsmák

Majd szólok, ha van valami!

Amerikai csúfság

2007.04.16. 19:02 | picidzé | Szólj hozzá!

Címkék: európa kiadó oates


Joyce Carol Oates – Luxusvilág

Kicsit csalódtam végigolvasva a Luxusilágot. Illetve nagyon. De ez nem a könyv hibája. 1968-ban, mikor megírta a néni ezt a regényt, még biztosan sokkal felkavaróbb volt olvasni egy fiatalkorú gyilkos önéletrajzát, aki a nyomasztóan csillogó, felszínes amerikai kertváros(ok)ban nőtt fel egy folyton utazó üzletember apával és egy művész büdös kurva anyával.

Semmi baj igazán a könyvvel, profin van megírva, felépítve, izgalom, hányás, mókusagyonverés, szex. Mondjuk a gyilkosságot kibonthatta volna kicsit jobban Joyce (aki egyébként még Jimmynél is csúnyább) néni, így szinte súlytalanul lebeg a regény végén az egész, nem volt semmi katarzis-élményem. Mostanában persze nem is nagyon hiányzik, ez már viszont oook témakör.

De.

A témát azóta annyian és annyiképpen feldolgozták (most így munka után csak a méjnsztím Amerikai Szépség jut eszembe de esetleg kiegészítésekkel fogok élni), hogy ááábszolúte nem volt rám hatással az egész. Tényleg.

Aha, szegény gyerek, imádta az anyját, aki egy fehérmájú, elvarázsolt kis lotyó volt. Aha, másmilyen apát akart. Hidegen hagyott az egész, na.

Hatvannyolcban bezzeg milyen jó lett volna ezt olvasni egy Csehszlovákia felé zötykölődő páncéloson.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://librarian.blog.hu/api/trackback/id/tr3259438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.