1. Csendet!
2. A könyveket legkésőbb a jelzett dátumig vissza kell juttatni!
3. A kauzalitás természetébe belekontárkodni szigorúan tilos!

Úúúk!

Üdvözlet a Könyvtárban!
Itt leírom, mi a véleményem az elolvasott könyvekről.

A kvantitatív és a kvalitatív értékelés párosítása:
1 - olvashatatlan
2 - nem ajánlom
3 - egynek jó volt
4 - ajánlom
5 - nagyon jó könyv
6 - Pablo! Genial!

Ha keresel valamit:
->KATALÓGUS<-

Banánt adnak

Geistwald
táblásjátékügyi szakblog
Körúti Kocsmák
Expedíció a Nagykörúton
Ahogy érzed
pozitív közösségi
Boholy
Egy kemény élet
Medvemenhely
árva medvék otthona
Zsombi
Okos ember
Geekz
Szex és erőszak

Médiatámogató

beszélget (1.szabály!)

  • Thészeusz: Ha már "karatélyozás", akkor viszont nem is nuncsaku, hanem "lundzsákó" volt :... (2018.09.13. 10:10) Andzsin-szan és én
  • Noname Watanabe: Azóta csak romlott a helyzet. A YA/vámpír/New Adult/erotikus nőipornó baromság... (2016.07.18. 14:53) A cukiság fasizmusa
  • Orosdy Dániel: Én csak annyit szeretnék, hogy ez az egyik legcsodálatosabb oldal az egész int... (2014.03.05. 07:57) Irodalomra várva

Itt veszek pólót

Geistwald

Körúti Kocsmák

Majd szólok, ha van valami!

Áldott a gyermek

2007.09.20. 17:05 | picidzé | 17 komment

Címkék: kortárs szociológia alkoholizmus palatinus kiadó háy jános



Háy János – A gyerek

Ha egy költő prózaírásra adja a fejét, arra mindig érdemes odafigyelni, az eredmény sosem lesz középszerű. Tandori prózáját például olvashatatlannak találtam, míg Zalán Tibor papírváros-ciklusa örök toptízes nálam. Ízlések és kizami cukik. No akkor lássuk a könyvet, melynek már a borítója is nagyon eltalált – az író festményének felhasználásával készült.

A regény egy mára már negyvenes évei közepén járó férfi életét követi végig, aki egy Budapesthez közeli faluban születik az Alföld peremén, egyszerű szülők gyermekeként. A neve nem fontos, csak az utolsó oldalakon derül ki – de ez igaz a regény összes fő-, és mellékszereplőjére. Senkinek nincs neve, ez kicsit hatásvadász, de igen jó eszköz arra, hogy úgy érezzük: ez tipikus történet Magyarországon, bárkivel megeshet(ett volna). Szóval a gyerek tehetséges, felvételizik a filozófia szakra, de nem beszél nyelveket – így a Szegedi Egyetemen köt ki, tanár lesz, majd szülőfalujában igazgató – ezzel együtt reményvesztett, összetört, alkoholista roncs.

De természetesen nem a sztori a lényeges, hanem a környezet, a kor, az emberek közti kapcsolatok rajza.

Látjuk, ahogy emberek beleszületnek a cocializmusba, beletörnek, majd nem tudnak mit kezdeni magukkal, mikor eljön a szabadság. Már amennyire eljön. Látjuk, milyen reménytelen, kicsinyes, gyűlölködő az ember – főleg, ha egy kis faluban lakik, tehetném hozzá budapesti elitizmusom tenyérbe mászó önelégültségével, ha nem mondhatnám őszintén, hogy Háy János megtette ezt helyettem könyvében.

A könyv ritmusáról szólva idéznék először is egy recenzióból az ekultura portálról.

Szintén e lételméleti mélyréteget vetítik a felszínre a cselekményhúrok körül örvénylő önálló mellékszálak aldimenziói - a közelítéskor teljes univerzumokká táguló életek időtlenített, vagyis időben kiterjesztett leképezései.

Látjátok, kedves gyerekek, ezért nem olvasnak általában az emberek könyvkritikákat (vö. a KönyvesBlogon folyó parttalan vitát arról, hogy jó-e, ha vannak könyves blogok, és válságban van-e vajon a magyar irodalom, illetve irodalomkritika. Bizony, igen.)

Szóval a ritmus: Nem találok rá jobb kifejezést, mint amit Babiczky használt: nagyon jól, ügyesen van eltalálva. Állomásról állomásra ugrálunk előre a gyerek életében, a közben történt eseményeket kis kitérőkben, elkalandozásokban ismerjük meg. Így leírva talán szaggatottnak tűnik, de egyáltalán nem az - szépen hömpölyög előre a regény, mint a Szigetközben a Duna. Folyton elágazik, egy hasonlatból, vagy félmondatból is lehet oldalakon keresztül tartó mellékszál, mely egy, a történet szempontjából lényegtelen mellékszereplő – általában szerencsétlen – sorsát írja le, de mindig észrevétlenül visszatérünk a főágba, a Fekete tenger pedig ez esetben a gyökértelenség, a reménytelenség, az alkoholizmus.

Magyarország, 2007. Ennyi.

 


 

A bejegyzés trackback címe:

https://librarian.blog.hu/api/trackback/id/tr25171595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Crazy Mama · http://crazymama.freeblog.hu 2007.09.20. 22:19:05

Holnap kikölcsönzöm a könyvtárból, felkeltetted a figyelmem.
Találtam egy részletet belőle:
alfoldfolyoirat.hu/?q=node/20
Nagyon megragadott...

Alma Boris 2007.09.20. 22:32:35

Az Istenek borítója is hasonló, csak még jobb. :-)

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.09.20. 23:49:19

6-oooos?!
mekkora tárcsával dolgozik az a majom?
15-ös a lista? :D

bcyke blogberlo, aki ott sem volt · http://kacatvilag.blog.hu/ 2007.09.20. 23:50:00

Idézet a nagyröptű nagyröptéből komoly!

Tényleg ezért nem olvasok mondjuk én ilyen cuccokat, inkább ilyeneket miket Te vésel.

Hangulathoz ez kell, ennyi és nem több, hogy rámozduljak vagy sem.

Azt majd én beosztom magamnak, hogy mit és hogyan láttam és desztilláltam.

Illetve ha már egyáltalán el volt olvasva, akkor mászok talán rá az ilyen magas deszkákra, de akkor már azért a külön kalandért, hogy ezek, meg én, vagy ezekből több egymás között mit láttunk egyben, meg külön, meg ilyenek.

Tán még a napra is emlékszem, mikor egyszer csak lebasztam a Filmvilágot, hogy na mentek ti a picsába, fogom én itt olvasgatni azt a sok idióta magában tetszelgő tudományos fejtegetéseteket filmkritika címen!

Aszem az is ugyan ez a kategória.

G.d.Magister 2007.09.21. 00:18:37

Nekem nagyon tetszett a könyv (szamárfül, most mi van? neked ennyire nem tetszett? vagy mi?). Volt egy nagyon szép interjú a Könyvpiac (vagy Könyvhét? már nem tudom) c. lapban a szerzővel, olyasmit mondott, hogy azért van annyi szál, szinte az egész társadalom beleszőve a könyvbe, hogy senki se érezhesse magát kívülállónak, hogy ezáltal lenézhesse a regény - és az életünk - többi szereplőit. Igen, te is benne vagy, neked is megvan a kereszted, és próbáld megérteni a másik szerencsétlent, aki ebben a .... országban (ezt mondja ki helyettem a T. miniszterelnök) él és gürcöl és teszi tönkre magát. Valami olyasmit is hozzátett, hogy ez a könyv a szeretetről, a megértésről szól. Hoppá!

G.d.Magister 2007.09.21. 00:39:44

Még valami: a szerző is szerepel a könyvben, ha megfigyeltétek! Hát nem érdekes? quod erat demonstrandum, l. előző bejegyzés.

entropia · http://azaztansose.hu 2007.09.21. 03:12:02

érdekes... ahogy elolvastam (nyilván ajánlás alapján :)) ezt a könyvet, akkor jöttem rá, hogy vagy a mancsban, vagy az ésben olvastam már a kritikáját kb június végén... ami azért furcsa, mert rendkívül ritkán olvasok nyomtatott sajtót, csak akkor éppen tök voltam, és otthon felejtettem a könyvemet, úgyhogy a délinél vettem mind a kettőből... ott nem 6-os volt az értékelés... kb inkább olyan 3-as -rendesen volt baszogatósra véve a figura - de azért az 5-öst tőlem megkapná tulajdonképpen... (6 nálam kb: galaxis útikalauz, kárhozat urának átka, vagy macskabölcső, mester és margarita vagy ciorantól majdnem bármi - majd fogom egyszer észrevenni, ha valami/valaki lényegeset kihagytam volna...) szóval mondd csak picidz, szerinted miért a 6-os? :)

utóírok:
egyébként szerintem teljesen jó, hogy senkinek sincs neve. ez pont az, amit azok az emberek jól tudnak kezelni, akiknek semmiéle névmemóriájuk nincs (mint pl. én :)) egyszerű, tökéletesen. nem nevek, hanem kapcsolati izék alapján beazonosítani bárkit nekem határozottan könnyebbség volt.

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2007.09.21. 08:15:59

Szamárfül és entrópia kisasszony: mint tudjátok, 6os a lista. Azért éreztem 6osnak, mert szerintem úgy, ahogy van kerek, szerintem egy vessző sem hiányzik belőle, el kell olvasnia mindenkinek.

Korrajz, tehát nem tudom, 30 év múlva is ilyen zseniálisnak fog-e számítani annak, aki először veszi a kezébe - de nem is érdekel. Ez az én értékelésem, és nekem hatos.

Bcyke spori, ismét szívemből szóltál.

Magister: bizony, alapos metszet. Ott van az író is (és a narrátor személye ugye az utolsó oldalon). Kerek.

G.d.Magister 2007.09.21. 08:32:54

Igen, igen, a narrátorra gondoltam, aki a metrón... Tényleg kerek. Az persze nyilvánvaló, hogy van a könyvben bőven önéletrajzi elem.

Nagy Melinda · http://gorditos 2007.09.21. 10:31:24

Olvassátok el a Bogyósgyümölcskertész fiát és a Házasságon innen és túl, novelláskötetet is!
Nekem nagyon régen jött be ennyire egy író stílusa!!

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2007.09.21. 11:03:34

Szándékozom megvenni. Gyököltem A gyerek megvásárláse előtt is,hogy ezt, vagy azt de épp regényolvasós kedvemben voltam.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.09.21. 12:32:33

"felvételizik a filozófia szakra, de nem beszél nyelveket – így a Szegedi Egyetemen köt ki" - ezt nem köszönné meg a volt Jate... :D

és: pardon pardon és pardon, eccerűen elfelejtettem, hogy a 6-os a legjobb... annyira teccik a majom, hogy kiment a fejemből, mennyi a max. pontszám... :)

Amúgy még nem láttam a cuccot. De pozotivan viszonyulok a szerzőhöz .

És igen, éljen a lelkes félprofik recije, mint a tudázalékos hivatásosaké! :---)

entropia 2007.09.21. 14:48:43

én is elfelejtettem, hogy mennyi a max pontszám. :/

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.09.21. 15:43:45

ja és ez a "cselekményhúrok körül örvénylő önálló mellékszálak " : télleg orvosi eset már... :)

(kivéve ha egy jófenekű kékharis írta :D )

Antalk · http://konyvespolcom.freeblog.hu/ 2007.09.23. 19:53:50

Én is elolvastam, nagyon tetszett, de szerintem túl negatív, pesszimista. Részletesebb véleményem itt:
konyvespolcom.freeblog.hu/tags/Hay_Janos/

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2007.09.24. 08:17:55

Amit negatívumként értékelsz, szerintem az a fő előnye.

Nézz szét az országban, és érted, mire gondolok. Aktuálpolitikáról továbbra sem beszélünk itt.:)

Antalk · http://www.konyvespolcom.freeblog.hu 2007.09.24. 15:52:49

Épp ez az, szétnézek az országban és azért látok pozitív példákat is, amit hiányoltam a könyvből. Ne legyünk már ennyire pesszimisták, hogy mindenben csak a rosszat lássuk!

Szerintem jobb lett volna a könyv, ha esetleg a gyerekkel párhuzamosan követi egy osztálytársa életét, aki sosem akart tudós lenni, csak mondjuk ... autó szerelő. Műhelyt nyitott, megházasodott és boldogan éltek míg meg nem haltak 85 évesen.