1. Csendet!
2. A könyveket legkésőbb a jelzett dátumig vissza kell juttatni!
3. A kauzalitás természetébe belekontárkodni szigorúan tilos!

Úúúk!

Üdvözlet a Könyvtárban!
Itt leírom, mi a véleményem az elolvasott könyvekről.

A kvantitatív és a kvalitatív értékelés párosítása:
1 - olvashatatlan
2 - nem ajánlom
3 - egynek jó volt
4 - ajánlom
5 - nagyon jó könyv
6 - Pablo! Genial!

Ha keresel valamit:
->KATALÓGUS<-

Banánt adnak

Geistwald
táblásjátékügyi szakblog
Körúti Kocsmák
Expedíció a Nagykörúton
Ahogy érzed
pozitív közösségi
Boholy
Egy kemény élet
Medvemenhely
árva medvék otthona
Zsombi
Okos ember
Geekz
Szex és erőszak

Médiatámogató

beszélget (1.szabály!)

  • Thészeusz: Ha már "karatélyozás", akkor viszont nem is nuncsaku, hanem "lundzsákó" volt :... (2018.09.13. 10:10) Andzsin-szan és én
  • Noname Watanabe: Azóta csak romlott a helyzet. A YA/vámpír/New Adult/erotikus nőipornó baromság... (2016.07.18. 14:53) A cukiság fasizmusa
  • Orosdy Dániel: Én csak annyit szeretnék, hogy ez az egyik legcsodálatosabb oldal az egész int... (2014.03.05. 07:57) Irodalomra várva

Itt veszek pólót

Geistwald

Körúti Kocsmák

Majd szólok, ha van valami!

Zsidók és franciák

2007.11.16. 09:57 | picidzé | 15 komment

Címkék: történelem szociológia kleinheincz csilla mordecai richler



Mordecai Richler – Joshua then and now

Rögtön az elején szeretnék nyilvánosan bocsánatot kérni Doktor Úrtól, egyik legrégebbi cimborámtól és állandó jellegű tettestársamtól, aki gyanútlanul kölcsön adta nekem ezt a könyvet kb. négy éve. Tavalyelőtt nyáron még mintha említette volna, hogy visszaadhatnám, de szokás szerint kitérő választ adtam. Két hete viszont átrendeztem a könyveimet és könyvtáram felböffentette kötetét – gondoltam egyszer élünk, tulajdonképpen el is olvashatnám.

Tehát most virtuálisan is megszaggatom ruháimat és hamut szórok a fejemre. Én igen nagy vétkem.

És akkor talán pár szót a könyvről is. Illetve mégsem, messzebbről kezdem. Azt hiszem, hazánkban viszonylag ismeretlen maradt Mordecai Richler, a magam szerény eszközeivel megpróbálok kicsit változtatni ezen. Az Így látta Barney (Barney’s Version) volt az első találkozásom a bácsival (szintén Doktor Úr nyomta a kezembe), arra a könyvre mostani értékelési rendszerem szerint habozás nélkül 6ost adnék, csak. De. Elfogyott iszonyúan és nem is nyomták újra, antikváriumban sem láttam soha életemben, szomorú az én szívem. (Angolul véletlenül megpillantottam pár hete, majd ha magas likviditású eszközökből jól el leszek eresztve, meg is veszem. Majd.) Kezdek teljesen átmenni énblogba. Na. Tehát.

Richler egy kanadai zsidó író, származása legtöbb könyvében hangsúlyos szerepet kap. Rengeteg esszét, társadalom- és egyéb kritikát is írt, amelyekkel sikerült Kanadának gyakorlatilag a teljes lakosságát magára haragítania – különös tekintettel a francia és az angolszász québeciekre, a zsidókra és a keresztényekre. (Ide illik a Woody Allen klasszikus, hogy „X. rabbi sajátos humoráról az a hír járta, hogy több pogrom közvetlen kirobbantója volt.”) Ha Tisza Katában egy szemernyi tehetség is lenne, hasonlókat írt volna az erdélyi magyar zsidó létről talán, de ez nem sikerült szegénynek.

Mind az Így látta Barney, mind a Joshua then and now sok önéletrajzi elemet tartalmaz – a Richlert ért kritikák jó része hányja a szemére azt, hogy nem elég fantáziadús és hogy sokat ismétel. Ami az ismétlést illeti, valamennyire alá tudom támasztani, lehet, hogy a 4. regényét már nagyon fogom unni, de azért nekifutok. Nem olyan zavaró.

A Joshua then and now-t egyenesen „kvázi-önéletrajzi” regényként emlegetik a kanadai kritikusok, én pedig hiszek nekik. A regény főhőse Joshua Shapiro, a sikeres sportújságíró és irodalmár, a könyv elején súlyos balesete után lábadozik, és próbálja rendbe tenni magában azt, hogy elhagyta a felesége és hogy kiderült róla, hogy homoszexuális. Ez indításnak elég erős, de sajnos a feszültséget nem lehet ennyi oldalon keresztül fenntartani. Nem mondom, hogy untam volna egy oldalát is, de azért talán egy picivel lehetett volna rövidebb – „Fasiszta szerkesztőt ide!” – kiáltanék, ha 1980-ban olvasom.

A cselekmény a mindenki számára jól ismert módon több idősíkon játszódik (ezt mindig is le akartam írni egyszer). Joshua lábadozásának ideje az első, ez ad keretet a regénynek, visszaemlékezéseiből pedig kibontakozik a gyermekkor az ex-boxoló, kisbűnöző apával és a sztriptíztáncos anyával. Megismerjük a fiatal Joshua utazásának történetét Angliába és Spanyolországba (innen elmenekül, miután összekülönbözik a CSÚNYA GONOSZ NÉMETTEL, Dr. Dr. Müllerrel). A harmadik síkon pedig a Joshua balesete előtti események zajlanak: feleségének tróger bátyja ismét megjelenik a család életében, hogy zűrzavart okozzon. Pénz, szex, intrika. Felüti a fejét az ocsmány múlt, nem is mesélem tovább, kész skandalum.

Az állandó témák is visszaköszönnek: előszeretettel rúg bele Richler az emberi ostobaságba, a sznobizmusba és a nacionalizmusba. Ez utóbbi miatt kapott horogkeresztes leveleket (a quebeci franciák elég keményvonalasak és érzékenyek), illetve a kanadai zsidó közösség is elhatárolódott tőle, mivel a cionizmust sem hagyja ki, ha már a nacionalistákat szidja. (Igaz, egy zsidónak könnyebb bírálni a cionizmust, de mindenképp kell hozzá bátorság is.)

Szintén állandó témája Richlernek a család: hogy bírják ki az emberek egymás mellett 30 évig, a gyereknevelés problémái, a feleségem problémás családja – ismerős témák mindenkinek. Okos író, nem találok jobb szót. Nem hiszem, hogy kellemes ember lett volna (nagyon szeretett hülye vicceket csinálni mások kárára), de egész biztos nagyon okos volt.

Jól van felépítve a könyv, szép nagy ívben érkezünk a befejezésig, az utolsó 30 oldalon jó pár slusszpoénnal kedveskedik nekünk Richler. Örülök, hogy elolvastam.



 

És most következzék valami egészen más. A következő posztra valószínűleg nem kell ilyen sokat várniuk a kedves gyerekeknek, egy harmad ilyen vastag fantasy regény a következő áldozat. Történt ugyanis, hogy a KönyvesBlogon olvastam egy magyar írónő könyvéről egy ömlengő kritikát, amit fikázós kommentek is követtek.

Szlobo ámokfutása után persze már nem csodálkozom, a Pirkadatra várva véleményezése óta ugyanis megtudtam, hogy a magyar fantasztikus irodalomban is vannak barikádok, orbánviktorok és gyurcsányferencek – és azt is, hogy én az egyik tábor csahos kutyája vagyok. Ezt nem is bántam annyira, mert egyrészt tartozni valahová jó érzés – még ha nem is tudok róla -, másrészt a szegecselt bőrnyakörvek mindig is felizgattak.

Majd szintén a KönyvesBlogon Kleinheincz Csillával egy interjú is készült, ehhez volt fotó is, és mivel perverz állat vagyok, elhatároztam, hogy ravasz módon összeismerkedem vele. Sikerült, élőben is rendkívül helyes csaj, csak sajnos van egy hatalmas gyűrűje is. Engem meg köt a szerzetesi esküm mondjuk. Na mindegy. Szóval dedikálta nekem a kötetét, aztán meglátjuk. 


A bejegyzés trackback címe:

https://librarian.blog.hu/api/trackback/id/tr48230860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2007.11.16. 11:50:06

az Ólomerdő nagyon viszi, szerintem csapd hozzá a Város két fül között-et is a következő posztban :)

és még adós vagy egy terra poszttal :D
bár már jó ideje nem volt ott frissítés, ahogy néztem

geistwald · http://geistwald.blog.hu/ 2007.11.16. 14:59:07

Mindig sejtettem, hogy könyves blogot is csak azért indítottál, mert az csajozós...
Mindegy, a Barney után érdekel annyira Joshua is, hogy kölcsön kérjem. És nem mondod, hogy nincs, meg könyvtári, meg mittudomén.

Paranoid Android2 2007.11.17. 07:41:50

Joshua then and now-ból készült egy egész jó film nézd meg, egy kicsit széteső, de kellemesen vegetatív és humoros.

nas 2007.11.17. 21:12:25

az Így látta Barney topkedvencem, mindig eszembe jut egy mondata, ha csajozásból fakadólag szusit kell ennem. "Én a meleg kaját és a hideg piát szeretem" - mondja a főhős betintázva egy japán éttermben.

azt én sem értem, hogy miért döglik a nép Tisza Katáért, amikor kurvára nem tud írni. talán azért mert bumburnyákok.

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2007.11.18. 10:49:35

Istennyila: letöltöttem a Városakétfülközöttet is, majd elolvasom. Terra poszt? Ezt most hirtelen nem ugrik be.

Android: kiskoromban láttam a filmet, annál a jelenetnél esett le, mikor édesapja magyaráz neki a Bibliáról és a punciról.

nas: a Barney tele van százas aranyköpésekkel szerintem is.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2007.11.18. 13:25:59

még a Pirkadatra várva dzsihád topikban említettem, hogy magyar kortásr fantasztikumnak ott van a Terra is, és mondtad, hogy majd megnézed
csak erre szerettem volna utalni :)

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2007.11.19. 08:33:05

Jatényleg. Nézd el feledékenyságemet - az én koromban már örülök, ha nem alszom el a vesperáson.

Dr. Stein (törölt) 2007.11.19. 21:25:34

Bocsánat, bocsánat a nem posthoz tartozó hozzászólásért. Szeretnénk egy játékba bevonni Téged és az érdeklődő olvasókat az elcsépelt legenda- és mondakör megújításáért.
Legendagyár… avagy, nehogy már Robin Hood vigye a puskát!
"Mi magyarok itt állunk egy szál Rózsa Sándorral és a némileg kidolgozatlan Rézf*szú bagollyal (Drakulát és Fatia Negrát közben elcsatolták tőlünk). Tennünk kell, hogy az önismétlő sablonokba fulladt forgatókönyvekbe új vért csorgassunk."
szokvany.blog.hu/

Megtisztelő lenne érdeklődésetek.

plex 2007.12.05. 15:24:38

Végre, végre valaki Richlert olvas és ajánl! A Légy bátor és erős-t egyébként antikváriumban vettem meg, de láttam máshol is.

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2007.12.07. 08:17:48

Richlerért a bevezetőben említett kiváló cimborámat illeti a köszönet, ő nyomta a kezembe az Így látta Barney-t is.

Bobojsza 2008.02.23. 08:26:08

Csak véletlenűl találtam ide, de nagyon tetszik, amit írsz. Egy kiegészítés: Joshua NEM homoszexuális, csak vicces leveleket írtak egymásnak barátjával fiatal korukban játékból, amit a barát gyereke anyagi okok miatt apja halála után közétett. A könyv egyébként remek, olvasmányos, nekem legjobban a biblia magyarázatok tetszettek.

A háttérinformációid nagyon klasszak, köszönet érte.

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2008.02.23. 13:48:00

Igazad van, rosszul fogalmaztam ahomoszexualitást illetőleg, de nem akartam spoilerezni:). Örülök, hogytetszett a poszt.

Nagy-Papa 2010.01.17. 18:05:53

Évek óta keresem filmen. (könyvben megvan)
Főiskolás koromban szétröhögtem magam rajta, azót ai slegenda...
Nem tudjátok hol lehet megszerezni? (et1 [k u k a c] free mail .hu)
köszi! ;)

Akibújt 2010.05.19. 13:50:56

Barney a legjobb könyv ever... Legalább évente el kell olvasnom. És a fordítás is jól sikerült szerencsére. Mordecait megsirattam, amikor meghalt, több ilyen zseniális figura kellene. Antikvár Barney példányokat lehet azért halászni, ha előjegyzitek