1. Csendet!
2. A könyveket legkésőbb a jelzett dátumig vissza kell juttatni!
3. A kauzalitás természetébe belekontárkodni szigorúan tilos!

Úúúk!

Üdvözlet a Könyvtárban!
Itt leírom, mi a véleményem az elolvasott könyvekről.

A kvantitatív és a kvalitatív értékelés párosítása:
1 - olvashatatlan
2 - nem ajánlom
3 - egynek jó volt
4 - ajánlom
5 - nagyon jó könyv
6 - Pablo! Genial!

Ha keresel valamit:
->KATALÓGUS<-

Banánt adnak

Geistwald
táblásjátékügyi szakblog
Körúti Kocsmák
Expedíció a Nagykörúton
Ahogy érzed
pozitív közösségi
Boholy
Egy kemény élet
Medvemenhely
árva medvék otthona
Zsombi
Okos ember
Geekz
Szex és erőszak

Médiatámogató

beszélget (1.szabály!)

  • Thészeusz: Ha már "karatélyozás", akkor viszont nem is nuncsaku, hanem "lundzsákó" volt :... (2018.09.13. 10:10) Andzsin-szan és én
  • Noname Watanabe: Azóta csak romlott a helyzet. A YA/vámpír/New Adult/erotikus nőipornó baromság... (2016.07.18. 14:53) A cukiság fasizmusa
  • Orosdy Dániel: Én csak annyit szeretnék, hogy ez az egyik legcsodálatosabb oldal az egész int... (2014.03.05. 07:57) Irodalomra várva

Itt veszek pólót

Geistwald

Körúti Kocsmák

  • Hibás feed URL.

Majd szólok, ha van valami!

A mi Csernobilunk

2010.02.18. 14:00 | picidzé | 6 komment

Címkék: tudomány silenos kiadó

Könyvesblogos poszt ismét. 

 

Stolmár Aladár - Az én Csernobilom

A csernobili robbanás nemzedékem mítikus katasztrófája. Játszottunk atombunkereset, a másikat nem az anyjába, hanem Csernobilba küldtük, ijesztgettük a kisebbeket mutánsokkal. Aztán felnőttem és mérnök lett belőlem. Ezek után talán érthető, hogy csorgó nyállal vettem kézbe egy magyar reaktormérnök visszaemlékezéseit, egy olyan mérnökét, aki tanult Moszkvában, kollégáival kidolgozta a csernobili típusú atomerőművek átalakításának módszerét - majd távozott Amerikába, ahol 1986 április 26-ika is érte.
A könyv egyszerre nagyon jó és nagyon rossz.

Jó, mert iszonyú érdekes dolgokról szól - és nem csak mérnököknek. A katasztrófát ugyan közvetlenül egy műszaki hiba okozta, de főleg politikai okai voltak annak, hogy korszerűtlen erőműveket építettek és üzemeltettek. A technikai leírások, magyarázatok sem hiányoznak - sőt, ezek vannak inkább túlsúlyban -, így a műszaki érdeklődésűeknek még nagyobb élmény lehet olvasni a könyvet. A fejekben még ma is nagy kavar van a csernobili katasztrófával kapcsolatban, én még azt sem tudtam, hogy nem csak az erőműben követtek el hibákat az üzemeltetők, hanem az egész RBMK konstrukció több sebből vérzik. Részletekbe itt nem mennék bele - ezzel a maradék két és fél olvasót is elriasztva - de fontos lenne eljuttatni mindenkihez az üzenetet: a NEM csernobili rendszerű erőművek biztonságosak, és sokat kéne még építeni a világ energiaéhségének csillapítására.

Hogy miért rossz a könyv ugyanakkor? Mert borzasztó rövid. Az erőművek technológiájáról írott fejezetek egy visszaemlékezéshez még elég alaposak, de az összes többi rész rettentő elnagyolt. Szovjet KB-ülés a csernobili katasztrófáról, találkozás Jelcinnel a Szovjetunióban és kettősügynökökkel már Amerikában...mind mind 1-2 bekezdésben, oldalban letudva. Ezekről a dolgokról gyakorlatilag bármennyit össze lehetne írni, és még mindig érdekes lenne, de Stolmár éheztet minket. Nem ír rosszul - talán kicsit szárazon -, de ez egyszerűen kevés egy könyvhöz.

Ennek talán magyarázata, hogy Az én Csernobilom anyaga egy, a közeljövőben megjelenő könyv - Koronatanú és csendestárs (válogatás történelemformáló magyar emigráns cikkekből) - részeként íródott, ezt dolgozta át saját kötetté a mérnökíró. Ugyanakkor hiába értettem az okokat, attól még bántó hiányérzet volt bennem, miután befejeztem az olvasást. Az én Csernobilom elég jó volt ahhoz, hogy kiadják angolul is, de ez csak egy erős közepes - és az is csak mérnököknek.

A bejegyzés trackback címe:

https://librarian.blog.hu/api/trackback/id/tr721767111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. Sigmund Fraud 2010.02.18. 16:29:15

"...de fontos lenne eljuttatni mindenkihez az üzenetet, hogy a nem csernobil rendszerű erőművek biztonságosak és sokat kéne még építeni..."
meg ha má' üzenünk, akkor azért azt is üzenjük meg, hogy az atomerőművekkel szembeni legfontosabb ellenérv nem a biztonsággal kapcsolatos, hanem azzal, hogy a használt fűtőelem meg az egyszer majd lebontandó erőmű szennyezett elemeinek az ártalmatlanítása nem megoldott, szóval a technológia nem kifejezetten környezetbarát.
bár ha már itt tartunk a pár évvel ezelőtti paksi mutatvány is szép volt. (persze föl nem robbanhat az tény, de szennyezett vizet/levegőt/bármiszart ereszthet.) és ezzel nem akarom azt mondani, hogy a szénhidrogénes erőmű biztonságosabb lenne, csak azt, hogy az atomerőműnél a szennyezés sokkal kevésbé lokalizálható.

a "világ energiaéhségének csillapítása" kifejezésért pedig külön elismerésem :-)

dr. Sigmund Fraud 2010.02.18. 16:31:42

szóval hasznosabb lenne a napelem tengeralattjáró kifejleszését propagálni azt javaslom.

üdvözlettel,
dr. Fraud
sugárfizikus és tróger

egy emberr · http://konyvekplusz.blogspot.com/ 2010.02.20. 15:44:18

Arra emlékszel, hogy csernobil után gyakorlatilag ingyen, és mindenhez adtak fejes salátát az éttermekben? Előtte meg aranyárban volt.

picidzé · http://librarian.blog.hu/ 2010.02.21. 21:57:43

Hát...erre pont nem emlékszem, akkoriban az étteremben maximum az tűnt fel, hogy felérem az asztalt.

AnTalk 2010.02.22. 10:36:48

Az túlzás, hogy előtte aranyárban lett volna a fejes saláta, és az is, hogy mindenhol mindenhez azt adtak volna. Én még emlékszem. Szép tavaszi idő volt, a tehenek legelésztek a réten...
Tanulmányaim során és otthoni munkahelyemen ez a téma többször felmerült. Erőműves szakon végeztem. Kíváncsi vagyok Stolmár miként adja elő, de lehet pénzt nem adnék ki érte, ilyen kritika után.