1. Csendet!
2. A könyveket legkésőbb a jelzett dátumig vissza kell juttatni!
3. A kauzalitás természetébe belekontárkodni szigorúan tilos!

Úúúk!

Üdvözlet a Könyvtárban!
Itt leírom, mi a véleményem az elolvasott könyvekről.

A kvantitatív és a kvalitatív értékelés párosítása:
1 - olvashatatlan
2 - nem ajánlom
3 - egynek jó volt
4 - ajánlom
5 - nagyon jó könyv
6 - Pablo! Genial!

Ha keresel valamit:
->KATALÓGUS<-

Banánt adnak

Geistwald
táblásjátékügyi szakblog
Körúti Kocsmák
Expedíció a Nagykörúton
Ahogy érzed
pozitív közösségi
Boholy
Egy kemény élet
Medvemenhely
árva medvék otthona
Zsombi
Okos ember
Geekz
Szex és erőszak

Médiatámogató

beszélget (1.szabály!)

  • Thészeusz: Ha már "karatélyozás", akkor viszont nem is nuncsaku, hanem "lundzsákó" volt :... (2018.09.13. 10:10) Andzsin-szan és én
  • Noname Watanabe: Azóta csak romlott a helyzet. A YA/vámpír/New Adult/erotikus nőipornó baromság... (2016.07.18. 14:53) A cukiság fasizmusa
  • Orosdy Dániel: Én csak annyit szeretnék, hogy ez az egyik legcsodálatosabb oldal az egész int... (2014.03.05. 07:57) Irodalomra várva

Itt veszek pólót

Geistwald

Nincs megjeleníthető elem

Körúti Kocsmák

Nincs megjeleníthető elem

Majd szólok, ha van valami!

Nyakunkon a világvége!

2007.07.12. 15:52 | picidzé | Szólj hozzá!

Címkék: scifi r.c. wilson galaktika könyvek





Rober Charles Wilson – Pörgés

Egy gyors kínzó kérdés az elejére (á la subba): Csak olyan scifi jelenik meg Magyarországon, amely nyert Hugo és/vagy Nebula díjat? És ha igen, akkor ilyen igényesek a sorozatszerkesztők, vagy ennyire ratyi a díj? Bonyolult kérdés. 2002-ben pl. Neil Gaiman nyerte az Amerikai Istenekkel, amit teljes mellszélességgel (mintegy 110 cm) támogatok, előtte viszont egy Harry Potter regény. Ami kissé ellentmondásossá teszi számomra az egészet. Szerintem Harry Potter tényleg jó arra, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást, de 14 év fölött olvashatatlan. Azt hiszem, ebből most elég. Még egy felest, Pál!

Tehát a Pörgés. Egy éjjel teljesen elfeketedik az éjszakai égbolt, eltűnik a Hold, eltűnnek a csillagok. A Földet egy fekete valami veszi körbe, melyről hamar kiderül, hogy egyfajta időburokba zárja bolygónkat – amit mi egy napnak érzékelünk, a világegyetem számára millió éveket jelent. A történet a Pörgés utáni évtizedeket meséli el (ezalatt a világegyetem többi részében százmillió évek telnek el.) Egyes szám első személyben mesél két síkon – az egyik egy pár hetet ölel fel a messzi jövőben, a másik pedig az odáig vezető utat írja le, a főhős életét, kapcsolatát egy ikerpárral (a fiú a legjobb barátja, a lány pedig reménytelen szerelme).

A könyv szerkezete kissé idegesített. Ez az oda-vissza ugrálás még nagyon hatásos volt pl. a Hegylakóban 20 éve, de azóta kicsit elnyűtt lett a módszer.

A jó tudományos-fantasztikus könyvek mindig az ember és a technika kapcsolatáról, a fejlődés lehetséges következményeiről (is) szólnak, hiányoltam az erre vonatkozó eszmefuttatásokat. Nem tudunk meg túl sok mindent az emberiség sorsának alakulásáról, egy-egy félmondatot vet oda csupán a bácsi.

A történet eléggé lineáris, azt nem mondom, hogy mindig tudtam, mi következik, ha lapozok, de azért nagy meglepetések nem értek. (Vagy túl okos vagyok, MUHAHA.)

A fordítás pedig meglehetősen csapnivaló. Lehet, hogy foglalkozási ártalom, de rettenetesen fel tud húzni  egy-egy félrefordítás, vagy magyartalanság.

De.

Mégsem állítom, kedves gyerekek, hogy rossz könyv. Számos hibája van, de olvashattok űrről, Marsról, felgyorsult evolúcióról, világvége-szektákról, van benne fantázia.

Közepes. A magyar felhozatalhoz képest kiváló.

A bejegyzés trackback címe:

https://librarian.blog.hu/api/trackback/id/tr57116778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása