Gondolom mindenkinek megvan a Woody Allen klasszikus: A pénz nem minden, de az egészségnél legalábbis többet ér. Nem mehetek le a henteshez, hogy "Adjon már húsz deka párizsit, nézze, milyen jó színem van, a náthát pedig hírből sem ismerem!"

Hasonló felütéssel kezdődik a Cigányút szexfüggő főhősének narratívája is.

"Ugyan már, mi lehet jobb a szexnél? Annyi szent, hogy a legpocsékabb szopás is ezerszer jobb, mint beleszagolni a legszebb rózsába...Lefogadom, hogy egyetlen verset sem találnék olyan elragadónak, mint egy ínyzsibbasztó, seggfeszítő, faszrobbantó orgazmust."

Nehéz ezzel vitatkozni. A Cigányút a ismét a Harcosok Klubjának fő kérdéseit járja körbe: Miért érdemes szar melókat csinálni? Hogy érezzük magunkat jól ebben a világban? Milyen a nők által felnevelt generáció viszonya az anyával? Hogy lehet kiszállni a mókuskerékből? Végülis Ki a hülye?

Palahnkiuk hozza a megszokott stílust: egyszerű, sallangmentes megfogalmazás, visszatérő fordulatok (refrének), valós adatok a fikcióba ágyazva. Profi munka, érdemes elolvasni, de semmi újat nem kaptam tőle.