(Oook bejegyzés: A kép csak illusztráció, az én példányom egy 1943-as kiadás, nemrég vásároltam és baromi büszke vagyok rá. Viszont nagyon rossz fotós vagyok, ezért szokás szerint lopott képpel éltem)

Szép elbeszélések az erdélyi havasokból. Szénégetőkről, favágókról, gazdákról, medvékről, farkasokról, borzokról. Érdekes egyvelege a kötet a tájleírásoknak, rövid életképeknek, állatmeséknek. Ettől ugyan változatos, de részben az akkoriban divatos, enyhén negédes stílusnak, részben az elbeszélések lehangoló, sötét voltának köszönhetően nem túl könnyen fogyasztható.

Ennek ellenére nem rossz. Rendkívül gejl hasonlattal azt tudnám mondani, hogy a tokaji aszút sem korsóból vedeljük*, hanem csak pár  kortyot iszunk belőle. Kedvem támadt kinézni Marosvásárhelyre a rokonokhoz. Amíg még lehet.