Chuck Palahniuk - Haunted

Rendhagyó Palahniuk-kötet. Egymástól független novellák gyűjteménye, mely egy, a narrátorokról szóló közös láncra vannak felfűzve. Ezek az elbeszélők wannabe írók / költők / filmrendezők, akiket egy fura öregember gyűjt össze, hogy a Művésztnyán, a világtól elzárva lehetőséget adjon nekik a Mestermű megalkotására. Ez a kerettörténet is éppen elég rettenetes, egyfajta kísértetház / tízkicsinéger téma, melyben Palahniukra jellemző módon a protagonisták a legszörnyűbbek.

Chuck bácsi könyvéről lévén szó, nem meglepő az erős szerkezet, szigorú rendben következnek egymás után a keretsztorit, egy adott szereplő szabadversét, majd ugyanazon szereplő személyes történetét tartalmazó fejezetek. Ez utóbbiakban van persze a szaft, ezekből derül ki, miért, hogyan jutott az illető Művésztanyára. Rögtön az első ilyen novellával, a Guts-szal (a címet kivételesen szó szerint kell érteni - "Belek") eljut Palahniuk mindennek a legaljára. Ezt sokszor olvassa fel nyilvános szereplésein, és számolja, hogy hány ember ájul el, míg hallgatja a történetet. Állítólag most úgy 90 körül tart, de ez az egész lehet egy hatalmas hoax is, nem lepődnék meg rajta. Mindenesetre én több részletben, mélyeket lélegezve olvastam végig a novellát, simán elhiszem, hogy érzékenyebb sorstársaim megfekszenek tőle.

Nem veszem sorra a novellákat, de elég annyi hozzá, hogy amelyik nem a gyomrunkat veszi célba, az az emberi lélek feneketlen sötétségét ecsetelgeti - olyan hitelesen, amitől az egységsugarú olvasó (pl én) simán rosszul lesz. Gyilkosok, csalók, természetfeletti lények, közönséges masszőr, amatőrpornóból élő anyuka egyaránt helyet kap a történetekben. 

Erős anyag. Olyannyira, hogy szinte feledteti, néha mennyire öncélú is az egész. Az ijesztgetés, fekete szívekben vájkálás kiváló, a kerettörténet kissé erőltetett így utólag visszagondolva. Az előbbi négyes fölé, az utóbbi hatos alá helyezi, így tehát: