Előfordulhat, hogy félreteszünk egy könyvet, mert ugyan érezzük, hogy jó, de a fordítás csapnivaló. Elég sokat fordítottam életemben, valószínűleg ezért tűnik fel sokkal jobban, mint másoknak, és zavar rendkívüli módon, ha a fordító nem végzett kifogástalan munkát. Ilyenkor általában elhatározom, hogy inkább megszerzem eredeti nyelven a könyvet (persze csak ha angolul van), aztán az egészből nem lesz semmi.
Könnyen lehet, hogy nem megfelelő életkorban / élethelyzetben találkozunk a könyvvel. (Ha esetleg van fiatalabb olvasóm: a szülők "Ez még nem neked való" fordulata egyértelmű jelzés arra, hogy azonnal el kell olvasnod e könyvet. Imádni fogod, plusz valószínűleg dugnak is benne.)
Következzék azon könyvek listája, amelyeket idén valamiért nem tudtam elolvasni. Ha valaki olvasta bármelyiket, kommentnek nagyon örülnék.
Erdélyi László - A magyar lovagkor
Érdekel a történelem, Kőszeghy Miklós tanár úr könyvén fellelkesülve vettem meg ezt a darabot, gondolván, hogy mit nekem szakmaiság, én azt is. Hát nem. Egyáltalán nem tisztem megítélni, hogy jól van-e megírva a könyv - nekem nem úgy tűnt -, mindenesetre száraz, nem bírtam magam átrágni rajta. John Dos Passos - Manhattani kalauz

Fogalmam sincs, mi volt a baj. Elkezdtem, tetszett is, de valahogy kifordult a kezemből. Jövőre nekifutok még egyszer.
Bernhard Kellermann - Az alagút
Közelijövős scifi 1956-ból - ezek nem szoktak jól elsülni, zseniális író kell ahhoz, hogy akár tíz év elteltével ne legyen vérgáz egy ilyen könyv, Kellermann szerintem nem zseni. Az Amerika - Európa alagút építéséről szól a könyv, de olyan mesterkéltnek találtam, hogy nem bírtam túljutni az első 20 oldalon. Részemről felejtős. Fehér Béla - Zöldvendéglő - Törökméz - Romfürdő
A már említett eset, melyben a költő túl fáradt. Fehér Béla nagy kedvencem, de a Zöldvendéglő most ősszel kifogott rajtam. Élveztem az olvasást, szerintem nagyon jó könyv, de nyelvezete miatt nem könnyű olvasmány, hipergyorsan lefárasztott, nem tudtam eléggé koncentrálni hozzá. Jövőre találkozunk.
Nicholas Carr - Does IT matter?
Carr újságíró, talán legkedvesebb IT-bloggerem. A Financial Timesban, a New York Timesban, a The Guardian is rendszeresen megjelenteti egyik-másik írását, szerkesztő volt a Harvard Business Review-nál, ésatöbbi. Az információs társadalom kulturális és gazdasági változásairól szokott írni, baromi érdekes téma. A könyv azt taglalja, hogy az IT ad-e előnyt a versenytársakkal szemben, vagy csupán egy elengedhetetlen infrastruktúrális kellék. Valahogy megfeküdte az eleje a gyomromat, nem tudnám megmagyarázni, miért. Joan Slonczewski - Génszimfónia
Nem tudom, mi történik a könyvben. Majdnem száz oldalt elolvastam, amikor még mindig nem bontakozott ki semmilyen történet, vagy szerkezet, vagy bármi. A fordítás szerintem halavány, de ennyire egy fordító sem lehet béna - úgy tippelem, hogy nics jól megírva eredetiben sem. Nem tudok urduul, rejtély marad örökre. Meg se tartom, nemhogy megpróbáljam még egyszer elolvasni. Zalán Tibor - Aztán megdöglünk
Színdarabok. Nagyon ritkán olvasok drámát, úgy látszik, most sem kaptam el az egyet a négy pillanatból 2007-ben, amely alkalmas lett volna rá. Jövőre nekifutok majd, ha jön az ihlet. Ennyit vakargattam össze a polcaimról. Nem is olyan sok, szerencsém volt idén.
Kívánok mindenkinek kulturális boldogújévet! Úúúk!












Kisebb logikai buktatókon és jelentéktelenebb szerkesztési bakikon (pl. Davidoffból Dawidoff is lesz), elütéseken kívül nem találni mást, amit hibaként felróhatnék; talán az elején túl direkt módon elegyedik szóba a pavonisi nagykövet és a férfi főszereplő, Eliott. Mindez azonban nem olyan feltűnő, amit ne bocsátana meg az olvasó azonnal: A poszthumán döntés jól megírt, sodró hangulatú, letisztult stílusa miatt könnyen olvasható regény; látszik rajta, hogy ezerszer is végiggondolták a szerkesztés során.




A háttérről tehát ennyit. A sztoriról meg még ennyit sem, mert amúgy sem szoktam, de most aztán tényleg nem. Anton botladozását követhetjük a Másfélék között, szokás szerint nálánál hatalmasabb erők játékszerévé lesz, rátalál a szerelem, de tudja, hogy csak egy rövid időre – és persze mégis minden körülötte fordul meg. Nagy idők kicsiny tanúja. Hahogy. 

Ami pedig a sztori végét illeti, azt valahogy tudtam előre, de ez azért nem feltétlenül baj, mert – de szeretem magam ismételni, az olyan megnyugtató – a meséknek logikája van, és azt áthágni nem szabad.
2007 nem alakult túl jól, ami a magyar irodalmat illeti. 

A cselekmény a mindenki számára jól ismert módon több idősíkon játszódik (ezt mindig is le akartam írni egyszer). Joshua lábadozásának ideje az első, ez ad keretet a regénynek, visszaemlékezéseiből pedig kibontakozik a gyermekkor az ex-boxoló, kisbűnöző apával és a sztriptíztáncos anyával. Megismerjük a fiatal Joshua utazásának történetét Angliába és Spanyolországba (innen elmenekül, miután összekülönbözik a CSÚNYA GONOSZ NÉMETTEL, Dr. Dr. Müllerrel). A harmadik síkon pedig a Joshua balesete előtti események zajlanak: feleségének tróger bátyja ismét megjelenik a család életében, hogy zűrzavart okozzon. Pénz, szex, intrika. Felüti a fejét az ocsmány múlt, nem is mesélem tovább, kész skandalum. 






Egyrész a Csillagpor talán a legszebb tündérmese, amit valaha olvastam. (Muszáj is volt legalább négyszer.) Mesékre pedig mindenkinek szüksége van, legfőképpen a felnőtteknek. Tolkien mondta egyszer, hogy a tündérmesék olyanok, mint az óvodai bútorok: nem gyerekeknek készültek, csak hozzájuk kerültek, miután a felnőttek megunták őket. A mesék felnőtteknek szólnak, és a meséknek ereje van – szokta mondani Gaiman. Ezt – az ő történeteit olvasva – bízvást elhiszem.

Coupland új könyve (jó, tudom, 2001-es) a 21. század groteszk tükre – lásd a mitológiáról szóló bekezdést, de ami igazán megfogott benne, az az emberek csodavárásának ábrázolása. Már nem a tündért, Mátyáskirályt várjuk – de az eltelt évszázadok alatt vajmi keveset változott az emberi lélek. Ugyan nem királyt, hanem milliomost, és nem tündért, hanem illegális gyógyszert / csodapszichológust várunk, de a séma ugyanaz maradt.
Az író „…önmaga állandó továbbképzésére törekszik: bölcsészeti és matematikai tanulmányai után jelenleg teológiát hallgat.” Az ördögnek nem tudtam rájönni, hogy hány éves, wiw ide, vagy oda. Tehát..jpg)


